2015. május 13., szerda

A hiperaktivitás nem betegség

1865-ben Wilhelm Griesinger zürichi pszichiáter azt állította, hogy bizonyára minden mentális probléma az agy betegsége. A pszichiátriát nem tántorította el a bizonyíték hiánya, és egy birodalmat épített fel erre a hamis tudományra. Az 1800-as évek végén Emil Kraepelin német pszichiáter felcímkézte és írásba foglalta az emberi viselkedést, mint zavarokat”, miközben elismerte, hogy a pszichiátria nem rendelkezik hatékony kezelésekkel vagy gyógymódokkal.


1952-ben az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által kiadott Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) csupán három „zavart” tartalmazott csecsemőkre és gyermekekre vonatkozóan. 1980-ra a gyermekkori zavarok számában majdnem tízszeres növekedés történt. 1987-ben a „figyelemhiányos hiperaktív zavar” (Attention Deficit Hyperactivity Disorder – ADHD) létezését az APA bizottsági tagjai szinte kivétel nélkül megszavazták és bevezették a DSM-be. Egy éven belül csak Amerikában 500 000 gyereket diagnosztizáltak ezzel a „betegséggel”. Mára világszerte jelenleg 17 millió iskolás gyermeket diagnosztizáltak mentális zavarokkal, és kokainhoz hasonló serkentőszereket, valamint erős antidepresszánsokat írnak fel nekik kezelésként.

A hamis tanulási zavarok létrehozása lehetővé tette a pszichiáterek számára, hogy jelentős haszon fejében gyerekek millióit címkézzék fel és gyógyszerezzék.

A DSM szerint az ADHD tünetei közé tartoznak az alábbiak: a gyermek nem képes koncentrált figyelmet fordítani a részletekre, vagy gondatlan, hibákat vét az iskolai munkában vagy más feladatokban, feladatait gyakran rendetlenül végzi, nehézséget jelent neki fenntartani a figyelmet a feladatok végzésében vagy a játékban, úgy néz ki, mintha „nem figyelne”, nem fejezi be az iskolai feladatokat, a mindennapi kötelezettségeket vagy más tennivalókat.

1998-ban az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézete tartott egy szakértői „konszenzus konferenciát az ADHD diagnózisáról és kezeléséről”. A konferencián az alábbi következtetést vonták le: „Nem rendelkezünk egy független, érvényes ADHD- vizsgálati módszerrel, nincs olyan adat, ami azt mutatná, hogy az ADHD az agy működési zavarának tudható be … és végül, az ezzel kapcsolatos több éves klinikai kutatás és tapasztalat után is az ADHD okának vagy okainak ismerete pusztán elméleti jellegű maradt.”

„A hiperaktivitás nem betegség” – írta Sydney Walker pszichiáter. –„ Ez egy orvosok által kitalált megtévesztés, akiknek ötletük sincs arra, hogy valójában mi is a baj ezekkel a gyerekekkel.”

Ha egy gyereknek tanulási és/vagy viselkedési problémái vannak, akkor egy sereg dolgot lehet tenni, nem kizárólag a gyógyszerezés és a viselkedésmódosítás a megoldás, ami az iskolai mentális egészségügyi szolgáltatásokat jellemzi manapság. Diagnosztizálatlan, kezeletlen testi állapotok gyakran tűnhetnek „pszichiátriai” tüneteknek. Az orvosok megfigyelték, hogy a higanymérgezésen kívül egyéb, környezetben található mérgező anyagok (ólom) vagy az allergia, ételintolerancia is befolyásolhatják a viselkedést és a tantárgyi előmenetelt, és hasonló tüneteket okozhatnak. A különféle gázok, tisztítószerek, illatanyagok, az élelmiszerekben található adalékanyagok, ízfokozók és egyéb vegyszerek egy gyereket „nyugtalanná, figyelmetlenné, szétesetté, agresszívvé, levertté vagy hiperaktívvá tehetnek.” A túl sok cukor szintén „túl aktívvá”, „hiperaktívvá” teheti a gyermeket.

Dr. L.M.J. Pelsser, a holland Middleburg városban található Hiperaktivitás és ADHD Kutatási Központ munkatársa azt mondja: „az ADHD-val diagnosztizált gyerekek 62%-a jelentős viselkedésváltozást mutatott, miután megváltoztatták az étrendjüket. Tehát vigyék el a gyereket egy kompetens, környezeti ártalmakra szakosodott hozzáértőhöz, és derítsék ki, hogy nincs-e valamilyen allergiája vagy mérgezése.”

Melvyn R. Werback, a Kalifornia Egyetem (Los Angeles) orvosprofesszora szintén hasonló következtetésre jutott: „azon orvosoknak, akik mentális zavart diagnosztizálnak, ellenőrizniük kellene a beteg étrendjét és egyéb táplálkozási tényezőket”.

Pszichiátriai szerek káros hatása
A pszichiátriai szerek csak elkendőzik a tüneteket, nem képesek és soha nem is lesznek képesek megoldani a problémákat. Pusztán a tünetek elnyomására képesek, amik azonmód visszatérnek, amint a szer hatása elmúlik. Akárcsak az illegális kábítószerek, ezek is csupán ideiglenes menekülést tesznek lehetővé az élet problémái elöl. Emellett a pszichiátriai szerek hajlamosak függőséget okozni és megváltoztatni a viselkedést. A pszichiátriai és illegális drogok közti hasonlóság talán legnyilvánvalóbb bizonyítéka az a tény, hogy az ezen szerek hatására kialakuló függőség mára már vetekszik az illegális drogfüggőséggel, ami manapság számos országban az első számú drogproblémaként jelentkezik. Ennek ellenére az ilyen veszélyes és bajt okozó szerek széles körben elfogadottá váltak a társadalomban.

Egy tanulságos történet a sok közül
„Charlie” 10 éves volt, súlyos hangulatváltozásokkal küszködött, obszcén dolgokat kiabált, rugdosta a húgát, nem tudta magát türtőztetni az iskolában és rosszak voltak a jegyei. „Hiperaktívnak” minősítették. Anyja szerint: „két választásunk volt: Ritalint adni neki, vagy hagyni szenvedni.” Charlie-t Ritalin kezelés alá vetették, de egy második orvosi vizsgálat – egy alapos fizikai kivizsgálás megállapította, hogy magas a vércukorszintje és alacsony az inzulin szintje. „Mindkét körülmény, ha nincs megfelelő kontroll alatt, hangulatváltozásokat okozhat, zavarodott viselkedést és erőszakos kitöréseket – pont a hiperaktivitás tüneteit, melyeket Charlie-nál tapasztaltak” – állította Ifj. Dr. Sydney Walker. Megfelelő orvosi kezeléssel, a táplálkozás átállításával hiperaktív viselkedését megszüntették, agresszivitása és hisztériája szintén megszűnt, és a jegyei is javultak.

Összegzés
Az ADHD tüneteinek tehát számos oka lehet, beleértve az allergiát, a rossz táplálkozást, az ólommérgezést, a szervezet magas higanyszintjét, a rovarirtókat, adalékanyagokat, a túl sok cukrot, valamint az ásványi anyag és vitaminhiány következményeit. Végezetül, de nem utolsó sorban fontos megjegyezni, hogy a gyermekkel való szeretetteljes törődés, odafigyelés, képességeinek kibontakoztatása, a relaxáció és a meditáció elsajátítása (Magyarországon néhány iskolában már bevezették) elengedhetetlen a megfelelő testi és mentális fejlődéséhez.  Érdemes ezeket szem előtt tartani, mielőtt pszichiátriai szerekhez nyúlunk.

Míg a testi betegségekre van orvosi gyógymód, addig a mentális zavarokra nincs pszichiátriai gyógymód. Megingathatatlan orvosi tény, hogy a nem diagnosztizált testi betegségek vagy sérülések érzelmi problémákat válthatnak ki. Számos tanulmány mutatja, hogy azok, akiknél „mentális betegséget” diagnosztizáltak, valójában a legtöbb esetben testi betegségben szenvedtek.

Jogsértések a pszichiátrián - ingyenes jogsegélyszolgálat!  www.emberijogok.hu

Hiperaktivitás kezelése szelíden Joalis gyógynövény alapú információs méregtelenítő cseppekkel, személyre szóló táplálkozási tanácsok.

Tóbiás Irén
Bejelentkezés állapotfelmérésre, információs méregtelenítésre hétköznap 10 és 12 óra között. Tel.: 06-30-474-0408